Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895

238

10 ezer ember, régebb több mint 30 ezer szokott különösen a vidéki székelységből összeseregleni. Ezen búcsú onnan veszi eredetét, hogy Zápolya Zsigmond a csiki székelyeket sem Ígéretekkel, sem fenyegetésekkel nem lévén képes a katholikus vallástól eltéríteni, 1567-ben fegyveres erőszakot akart használni; az Udvarhely felől csikba törő hadat a Nagy-erdőn a csiki székelyek szétverték és az ütközet alatt Csik-Somlyón a boldogságos Szűz szobra előtt imádkozó nők, aggok és gyermekekhez visszatérve, itt övéikkel búcsút tartottak; a katholikus vallásért vivott ezen győzelem emlékére minden pünkösd szombatján, mint évfordulón, búcsút ült a székelysóg vallásos kegyelete.

A csiksomlyói gymnasium vallásos életének történetében legkiválóbb intézmény volt a

Mária Társulata.

Gymnasiumunk harmadfél százados történetében több, mint másfél század óta fennálló ezen társulat megalakulására vonatkozólag kövessük a társulat történészének gondos és lelkiismeretes följegyzéseit.

„Miután az isteni segítség által támogatva, 1726-ban az iskola két felsőbb osztálya t. i a poesis és rhetorika visszaállíttatott és annyira megszilárdult, hogy 1729-ig szerencsés fejlődésben napról-napra izmosodnék, melytől a fegyverek zöreje sem tartóztatta vissza s az irigyek vádaskodásai is elnémultak, czélszerünek láttuk, a tanuló ifjúság nagyobb díszére és hasznára, a római szent széknél oly ügyben kísérletet tenni, minőt vidékünkön senki sem látott, sem nem hallott, megalapítani t. i. azon szent társulatot, mely a szcplőtlenül fogantatott Isten Anyjáról, Szűz Máriáról neveztetett el (Alma Sodalitas sub titulo Immaculatae Conceptionis Genitricis Dei Mariae Yirginisl; melyet meg is nyertünk kászonujfalvi nagyontiszteleulő Csűrös ur által, ki ezen időben Rómában theologiai tanulmányait folytatta. Ot ugyanis ez ügyben gyakran megkereste tisztelendő Szabó Benedek atya, a mi szent intézményünknek növendéke, ki ismerőse és falusfele volt fentnevezett Csűrösnek s a mi kérésünket neki elküldötte. Ez indíttatva derék hazánknak és magának is ebből származó diszétől, hasznától és lelki üdvétől, végre ismételt kérések után megkapta a bullát, mely hiteles eredetijében csiki konventünk levéltárában meg van. Ezt — habár nehézségek után — megerősittette tisztelendő Lengyel Károly ferenezrendi atya nagymélt. és főtisztelendő Zorger Károly erdélyi püspök által. Végre tisztelendő Csató Elek pro. vincialis atya, ki ezen ügy körül tevékenyen fáradozott, helybenhagyta és hozzánk elhozta.“

Az apostoli bulla értelmében imaházra, vagy kápolnára volt szükség, e czélra 1731-ben helyszűke miatt a tudomány csarnokát választották, hol a társulati tagok vasárnaponkint oktatást nyertek, a felvételre