Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1891

9 a császár kivánatára el is olvassa a krónikát, mely a Messiás születését, az aprószentek vértanuságát s a Megváltó csodatételeit írja le.

Sántákat, bénákat, vakokat, gyógyított,

Siketeknek hallást, némáknak szót adott,

Halottakat csak egy szóval feltámasztott,

A nappal és holddal, csillagokkal játszott.

Ennek Tibérius oltárt épittete És szép lakóhelyet itten készittete,

Hogyha idejönne, lenne ö Istene,

Az egész világon hire elszéledne.

Titus: Hová lőtt azután az a nagy szent ember ?

Az írnok elbeszéli mint feszítettek keresztre az irigy zsidók. Titus: Ezen gonoszságért volt-e büntetések,

Főpapok s bíráknak méltó szenvedések ?

Scriba: Pilátus küldetett nagy számkivetésbe,

Herodes esett volt szörnyű betegségbe,

Mindnyájan a papok estek ők kétségbe,

Meg is bolondultak a nagy menydergésbe.

Ezen égi jelek talán azt czélozzák,

A csillagok, nap, hold velem azt mutatják,

Magok járásokkal egészen okozzák,

Hogy Sidóországot nékünk kézben adják.

A praefectus is ajánlja a zsidók elleni irtó háborút. Titus másnapra haditanácsot hivat össze. A scena secundának tárgya a haditanácskozás. Titus az öt Consiliariussal közli szándékát. Valamennyi biztatólag szólal fel.

Consiliarius secundus:

Javallom én is, hogy szedjünk vitézeket,

Bezzeg ott kaphatunk drága edényeket,

Magunknak hozhatunk szép feleségeket,

Gyémántot, rubintot, gyöngyös fegyvereket.

A Cons. 5-tus nyíltan kifejezi, hogy a hadjárat czélja megbosszulni a Krisztuson elkövetett méltatlanságokat.

Méltó, hogy harczoljunk mű az igazságért.

Életünk letegyük a megholt Krisztusért.

A császár követeket meneszt az assyrok fejedelméhez, hogy- 13 -