Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1889
A gymn. igazgató a Kazinczy-ünnepélyről tett felterjesztésében jelentette, hogy az ünnepély a soralyói intézetek tekintélyét nagyban emelte, hogy annak szép lefolyását semmi kellemetlen körülmény nem zavarta, hogy az azt követett bankette-en loyalis nyilatkozatok és szép felköszöntök mondattak s végül, hogy az ünnepély kedvező sikere nem csekély befolyással lett mindazon tényezők érdeklődésének és pártolásának fokozására, kiknek jóakaratára a fejlődő intézetek érdekében, szükség van. Ez év eseményei közül itt is felemlíthető azon hazafias mozzanat. miszerint a „legnagyobb magyar“, az egész ország által mélyen gyászolt gr. Széchenyi István letiintének szomorú esetéből máj. 19-én Csik-Szeredában rendezett gyászüimepélyen a csiksom- lyói tanártestületek is élén részt vettek. Hasonló gyújtó szikrája volt a hazafias érzelmek fellángolásának a f. évi augusztus 19. és 20-án Magyarország fővárosában nagy tüntetések között lefolyt sz. Istvánnapi ünnepély, melynek sugarai Magyarország legszélsőbb határairól és igy a Hargita ormairól is visszaragyogtak. Ezeknek az október 20-iki diplomának, mely a hazafias keblekre nehezendő zárt felkezdette nyítani, hatása alatt, a püspök deczember 12-ről elrendelte, lngy a gymnasiumokban a hazai történelem és földrajz tanítása hozzassék be. „A 10 év előtt behozott tanterv ugyanis,— mondatik a magas leiratban,— midőn az egyetemes történelmet hangsúlyozta, részletes történetét és földrajzi ismeretét megnehezítette azon hazának, melyhez mint szeretett szülőföldhöz (dulce natale solum) minden honpolgár, de különösen a fogékony ifjúság keble oly hévvel ragaszkodik.“ A csiksomlyói tanártestület a püspök ezen hazafias intézményét 1861. január 10-én tartott értekezletében nagy lelkesedéssel fogadta. „11 év alatt volt — igy ir — a hazai történelem előadása a magyar iskolákból kizárva. Minthogy pedig az egyetemes történelem inkább világ-polgárokat, mint honfiakat nevel: ugyanazért javaslatba hozta, hogy ez a négy alsó osztályban mellőztetvén, az első osztályban tanittassék az egyetemes földrajz, a II-ikban adassák elő az Árpádok kora, a III-ikban Magyarország földrajza mellett folytattassék a történelem a mohácsi vészig, a IV-ikben pedig mindkét tárgy végeztessék be Horváth Mihály vagy dr. Lányi Károly művei nyomán.“ Ezen javaslatot a főpásztor a legközelebbi január 22-ről kelt magas leiratában jóváhagyta. * 1861. január 6-ról Haynald püspök a hozzá érkezett újévi üdvözletek alkalmából kitérvén az októberi, diploma által okozott változások méltatására, alkotmányos álláspontját és az uj helyzet
