Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1886
lopokat képez. Maga a sótest oly annyira bemegy a földbe, hogy határát biztosan nem ismerik. Valószínűleg eocen korúak Kis-Azsia, Sicilia és Örményország kősó telepei is A kárpátok kősó-lerakodásai is harmadkoriak. A híres wieliczkai telep, mely helyenkint 1200 láb vastagságot is kitesz, felső harmadkorinak tartatik. Az erdélyi kősótelepek geológiai korát illetőleg Posepny Ferencz azt mondja, hogy azok a medencze szegélyén idősebbek, mig a medencze belsejében fiatal tertiárek lennének. Ezen nézetet Dr. Koch Antal nem osztja s igen alaposan kimutatja, hogy Posepny állítása a medencze szegélyét képező sólerakodások korára vonatkozólag téves. Dr Koch nemcsak a települési és petrographiai viszonyokból, — hanem a fossil maradványok tekintetbe vételével állítja fel azon nézetet Posep- nyvel szemben, hogy az összes erdélyi kősó telepek fiatal 3-ad koriak; tehát Ileuss-szál egy álláspontot foglal el, ki mint tudjuk az erdélyi sótelepeket a wieliczkaival azonosította. Még a negyedkorban is találtatik kősó, sőt mai nap is folytonosan képződik a sósforrásokból. 3. IsorLyixiasó ZErd-él^Toen. Erdélyben a kősónak oly általános és bő előfordulása kis ország részünket e tekintetben nevezetessé teszi. A terület, melyet elfoglal, mintegy 4ő0 |~| mf. Bernáth, .József legujabbi (1880.) kimutatása szerint mintegy 310 községben van körülbelül 27f> sóskút, 778 sósforrás és 38 községben 375 só-kibuvás. Ezen községek az egyes erdélyi megyékre következőleg oszlanak fel : *) » g SS Szolnok-Dobokam egyében van 55 Maros-Torda » » 49 Kolozs 35 Besztercze-Naszód n n 33 Udvarhely n V 29 Alsó-Fehér » 28 Kis-Küküllö j) » 23 Nagy-Küküllő » 17 *) Bernáth J. közleménye után,
