Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882

■ r* " '

— 20 —

ettől a feltételtől függetlenül vezet eredményhez. Ugyanis a sik tengeren utazó hajósoknak gyakran kell helyzetűk tájékozása végett szélességi meghatározást tenni (a hadi hajókon rendesen négyszer tesznek naponként), de igen könnyen érthető dolog, hogy az eddig megismert eljárásokhoz szükséges eszközököt —, tehát a módokat is, nem alkalmazhatják, mert a hajó folytonos ingadozás- és hintázásban van ; e ozélra csak olyan eszközt használhatnak, mely kézben fogható és gyorsan lehet vele bánni. Ilyen az úgynevezett sextans vagy magyar nevén tükörhatod, melynél a fokosztásos Ívnek csak hatodrésze van meg és nevét ezen hatodrésztől nyeri; ezen kívül főalkató részét két kis tükör képezi. Bővebb leírásával és alkalmazásával e szűk helyen nem lehet foglalkozni, legfölebb csak azt említem meg, hogy szerkezete és alkalmazása a siktükrök azon tükrözési tüneményén alapszik, mely szerint ha a tükröt bizonyos szög alatt fordítjuk, a tárgynak benne megjelent képe kétszer akkora szög alatt fordul ugyanazon irány felé.

Megmérik evvel az eszközzel nappal a Napnak, éjszaka valamelyik csillagnak a magasságát és meghatározzák azt az időt, mely a delelés óta a mérés pillanatáig eltelt. De hogy ez utóbbit eszközölni lehessen, előbb a földr. hosszúsággal kell tisztába jőni, a mi úgy is a hajó helyzetének tájékozásához a szélességnek nélkülözhetetlen társa; azonban ennek mikéntjéről hátrább lesz szó. A hajó nagy pontossággal járó órája, az úgynevezett Chronometer, mely a hajóról nem hiányozhatik, valamelyik csillagda középidejéhez van igazítva. A csillagda a kiválóbb égi testek delelési idejét saját délkörére vonatkozólag egy-egy évre előre meghatározza és naptár alakban kiadja, a mi a hajóról szintén nem hiányzik. Ha a hajó helyzetének földr. hosszúsága már meg van határozva, akkor a csillagda és a szóban lévő hely között az idő- külömbség ismeretes. Most már az úgy nevezett ephemerid a naptár és a Chronometer segélyével a felvett égi test delelési pillanatának és az azóta eltelt időnek meghatározása nem nehéz dolog. Tegyük fel pld., hogy a hajó Green vichtöl számitva épen 30°-ra van keletre és estve, midőn a szélesség meghatározása végett a Jupiter nevű bolygót megmérik, a Chronometer 9 órát jelez; továbbá, hogy az ephemerida szerint a Jupiter ezen a napon d. u. 7° 30’-kor delel. Akkor a keleti hosszúság 30-ik foka