Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882
— 7 — nata (öszrendezö) rendszerének, melynek csomó- vagy kiindulási pontjául eszerint az egyenlitö azon pontja szolgál, melyben azt a födélkor metszi. A művelt nagy nemzetek nemzeti ambi- tioból saját nevezetesebb esillagdájokon átmenő délkört szeretnék a rendszer második főtényezője gyanánt elfogadtatni, ezért az angolok a greenvichi, a francziák a párizsin átmenő délkört veszik elsőnek, vagy helyesebben: 0°-unak.*) Hogy a németek Berlint, sőt az oroszok is Szt.-Pótervárt ne óhajtanák ilyen rangra emelni: arról szó sem lehet; de a két előbbi versenytárs mellett háttérbe szorultak, mert azok legalább részben czéljukat érték. A tengerészek ugyanis a greenvichihez alkalmazkodnak, inig a geographusok a ferroit és párizsit vegyesen használják. Tekintettel a versenyző társakra, valószínű, hogy Ferró, mint a geogra- phia semleges kis területe, még sokáig fog nevezeteskedni. A térképeken a fennebb képzeletben megalkotott hálózat egyes részei vannak mintegy kiegyenesítve, de nagyon természetes, hogy a párhuzamos- és délköröknek nem oly sűrű hálózatával, mert akkor a térkép csupa egymást keresztező vonalokból állana. E hálózatba aztán először az ismeretes földrajzi fekvésű helyek rajzoltatnak bé, a többiek pedig ezekhez aránylagoson. A miből önként értetődik, hogy ha valamely hely földr. fekvését térkép segélyével akarjuk meghatározni, abból csak kevésbé pontos és legfölebb megközelítő eredményhez juthatunk, még ha kellő nagyságban és kicsiny földrészt ábrázol is. Hogy az ilyen meghatározás a czólnak igen sokszor megfelel, kétséget nem szenved; de ha szigorú meghatározást akarunk eszközölni, a milyenre a térkép készítőjének is szüksége van, hogy hálózatát pontoson kitölthesse, azt csak a csillagos égbolt segélyével tehetjük, mely e czélra igen kedvezően ajánlkozik. Ajánlja az a nevezetes körülmény, mely szerint gömbalaku Földünket szintén gömbalakban veszi körül és pedig úgy, hogy középpontjaik összeesnek; ajánlja az a kedvező előny, melyben részeltet, t. i. mig Földünknek igen kis területét láthat*) A párizsi csillagda hosszúsága Ferrotól számítva épen 20°, a greenvichi-é 17° 41’. Bármelyik legyen valamely térképen vagy földgömbön alkalmazva, az átmenet egyikről a másra igen könnyű dolog ezen adatok segítségével.
