Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882

- 8 juk, addig a sokkal nagyobb éggömbnek kicsinyített alakban egyszerre csaknem felét körültekinthetjük; és végre előnyősön közreműködik az a kellemes tünemény, hogy naponként keletről nyugat felé körülöttünk megfordulni látszik. Könnyen érthető dolog, a siktengeren hajózó tengerész még akkor is a csillagos égre van helyzetének tájékozása végett útalva, ha czéljának a megközelítő meghatározás is megfelel; mert a térkép, ha száraz föld nincs közelben, felmondja a szolgálatot. De hogy a csillagos égboltot valamely hely földr. fekvésének meghatározására használhassuk, meg kell ismerkednünk a reá vonatkozó coordinata rendszerekkel, melyek valamint egymás között, úgy a Földre vonatkozóval is kapcsolatban vannak.

1) Ezek közül egyik lényegileg ugyanaz, melyet fennebb a Földre vonatkozólag megkészítettünk, csak ki kell egyenletesen tágítani akkorára, hogy a kék égboltra ráfeszüljön ; mi által a Föld egyenlítője kinövi magát az ég egyenlítőjévé és miután a lapja kellőleg kinyújtva a világűrt egyenlíti kér részre, világ- egyenlítőnek is nevezik. De hogy a két rendszer között a szoros kapcsolat fenmaradjon, a kitágításnak úgy kell történni, hogy az a Földre vonatkoztatott helyzetéből ki ne forduljon, azaz az égbolt egyenlítője a Föld kinyújtott egyenlítő-lapjában megmaradjon és igy a két egyenlítő a Föld centrumát közös középpontul bírja.

Az égboltra vonatkozó rendszerben nem lehetvén irányadó sem a semleges Ferro, sem a nem semleges Gfreenvich vagy Párizs, magán az égbolton kellett egy kiváló pontot keresni, a melyen átmenő (égi) délkör a rendszer második főtényezője gyanánt szolgáljon. A csillagászok erre az egyenlítő azt a nevezetes pontját jelölték ki, melyben a Nap évenként márczius 21-én megjelenik, a mint a déli éggömbről az északira átvonul. Ezen pontban való megjelenése az északi félgömbön félév óta alvásban lévő természetet újra életre ébreszti és ezért tavaszpontnak nevezik; jóllehet ugyenekkor a déli félgömbön az alvást készíti elé. Félév múlva, szeptember 21-én, bóvégzi útját az északi éggömbön és ismét belépik az egyenlítőbe; mely belépés számunkra őszt, a déli félgömb részére tavaszt hozó mozzanat. A csillagászok őszpontnak nevezik az egyenlítő ezen pontját. Hogy neveiket az északi félgömb természeti változatai-