Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882

■

— 5 —

rendű térkép és földgömb készítésénél, valamint használataiknál.. Ha valaki közönségesnek találja is magát e rendszert, még sem lesz érdektelen képzeletben egy egész hálózattá böviteni, olyan formán, a mint azt kicsinyben és megközelitöleg szemlél- hetövé teszik a földgömbök.

Evégből képzeljük gömbalaku Földünköt tengelyére merőlegesen egy lappal átvágva, úgy, hogy az a középpontján menjen át. Az átvágás helye, mely Földünköt északi és déli félgömbre egyenlíti, körlapot képez, melynek kerülete a felszínen tűnik elé és egyenlítő — aequator — nevet visel. Ez képezi — a mint tudva van — az említett rendszer egyik fötényozöjét. Ha most az egyenlitö lapjával párhuzamosan mind az északi, mind a déli félgömböt, a sarkak felé menve, 90 egyenlő vastagságú rétegre hasogatjuk, ez által az úgynevezett párhuzamos körök származnak, melyek a sarkak felé mindinkább kisebbek ; a 90-ik már nem is kör, hanem csak egy pont és épen a Föld sarkát képezi. Ezen párhuzamos körök között a távolság egy-egy fokot képvisel, mert az egyenlítőtől a sarkig húzható iv, mint körnegyed, általok 90 egyenlő részre oszlik. A felszín egyes helyei némi meghatározást nyernek, a mennyiben tudjuk, hogy egyik vagy másik, az egyenlítőtől számítva, hányadik párhuzamos kör közelében fekszik. De Földünk annyira tekintélyes gömb, hogy a párhuzamos körök, hoszmértékben kifejezve, mintegy 15 földr. mfld, vagy az újabb mértékűnk szerint 111 kilométernyire esnek egymástól,*) tehát csak megközelítőleg tudják eszközölni az egyes helyek fekvésének meghatározását; ezért szükséges, hogy a közöttük levő távolság, a kör kerületének beosztásához hasonló módon, 60 egyenlő részre s egy ilyen rósz

*) Igazolják a több Ízben tett fokmérések, melyek főleg azon czélból tétettek, hogy kipubatoltassék : vájjon Földünk teljesen gömbalaku test-e? vagy a sarkaknál hojpadással bir? a mint ezt Newton vélte némely tüneményekből merített számítások alapján. Az eredmények Newton vélekedésének adtak igazat. Ezen mérések megtétele költséges és fáradtságos úton történt. A müveit nagy nemzetek, elöl járva itt is a francziák, tudós társaságokat alakítottak és a most divatos sarkexpeditiokhoz hasonló expeditiokat indítottak, egyet a sark felé és egyet az egyenlítő közelébe ; mindkét helyen egy- egy foknyi iv hosszát közvetlenül megmérték és az adatok a lapultságot kétséget kizáró módon igazolták.