Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882

ismét 60 egyenlő részre osztassák, és az osztáspontokon szintén párhuzamos körök alakíttassanak, melyek közül az előbbi hatvan — a mint mindenki előtt világos — a fokok ivperczeit, az utóbbi hatvan pedig az egyes perczek ivmásodperczeit jelölik ki. Ily módon aztán csak az egyik félgömb 324000 párhuzamos körrel lesz körülfogva, melyek inár annyira közel esnek, hogy minden 31 méter távolságra fekszik egy-egy. Ugyanis két szomszéd per- czet jelelő között van 111 c0 kim., vagyis 1 kim. és 850 mét., két szomszéd másodperczet jelelő között ennek 60-ad része, azaz kerekszámban 31 mét.

A meghatározást azonban az igy megsokasodott körök is csak egjmldalulag eszközük, a mint azt mindenki igen könnyen átláthatja; mert ha egy keresett pontra vonatkozólag csak any- nyit tudok, hogy melyik párhuzamos kör megy rajta át, magának a körnek számtalan sok pontja lóvén, czólhoz jutni nem fogok. Szükséges tehát, hogy Földünkön más irányú metszéseket is ejtsünk; még pedig egyelőre 180-at, egymástól mind egyenlő távolságra és ez ríttál valamennyit olyanképpen, hogy a vágólap a két sarkon és a középponton menjen át. Ez által származnak az úgy nevezett délkörök, melyek a párhuzamos körök minde- nikót két helyen vágják át, tehát 360°-ra osztják. Önként értetődik, hogy a sarkakhoz közelebb eső párhuzamos körök fokai mind kisebbek, magáé az egyenlítőé a legnagyobb, hoszmérték- ben kifejezve 15 földr. mrfld, mig a 45-ik fokot jelelő párhuzamos körből l°-nyi iv körülbelől már 10 mrfld hosszú. Itt is szüksége mutatkozik annak, hogy a fokokat jelelő délkörök a per- ezeket és másodperezeket jelelőkkel megszaporíttassanak.

Mindezek után még csak az szükséges, hogy a délkörök, hasonlóan a párhuzamos körökhöz, numerizáltassanak, mi végre közülök egyik 0°-unak nevezendő és akkor készen áll előttünk az a nevezetes hálózat, mely a Földre szabva készült ugyan, de készítéséhez hasonló könnyűséggel kitágíthatjuk oly nagyra, hogy a kék égboltozatra is rá illő legyen. Ilyen módon egyszersmind könujúi szerrel megismerkedtünk az égbolt egyik csillagászati rendszerével, melyre a későbbiekben szükségünk leend.

Fő- vagy 0°-u délkörnek már a régi időtől kezdve azt vették, mely az Áfrika'nyugoti partja mellett fekvő Ferro szigetén megyen keresztül. Ez képezi tehát a másik fötónyezöjét a Föld coordi-