Csendes Percek, 1990 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1990-01-01 / 1. szám

SZOMBAT, JANUÁR 20. — Olvassuk: 2 Kor. 3:12-18.

„Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltoztunk, dicsőségről

dicsőségre, úgy mint az Úrnak Leikétől.” (2 Kor. 3:18)

Messze Indiában szolgáltam Urunkat. Karácsony napja volt. Kis templomunkban az úrasztala számára egy külön hely készült, melyet egy ideig függöny választott el a gyülekezettől. Mikor az úrasztalát terítettük meg, zavartalanul dolgozhattunk, mert a bársony függöny eltakart bennünket a többiektől. Kisvártatva .azonban a kis Józsi fiam hangosan elsírta magát a függönyön kívül: „Tessék elhúzni azt a függönyt, hadd lássam az apukámat!”

Ideje, hogy kérdést intézzünk mi is magunkhoz: Nincs-e valami életünkben, ami elválaszt jó Atyánktól? Ideje, hogy bűnbánattal elsírjuk magunkat Isten előtt: „Jó Urunk, a mi életünkben van-e valami akadályozó függöny? Van-e valami bűn, ami közénk került, a szent Isten és mi közénk. Kételkedés, önzés, büszkeség, elfogultság, előítélet, félelem, bűnös, tisztátalan gondolatok, a világ és javainak szerelme. Isten színe elé járulni csak akkor tudunk, ha az ilyenfélék el vannak távolítva. És nemcsak Urunktól választhat el az ilyen függöny, hanem embertársainktól is. Képmutatás, hazugság, szívtelenség, szeretet hiánya bizony szomorú eredménnyel járnak: Elválasztanak bennünket sokszor még szeretteinktől is, szomszédainktól, munkatársainktól. Csak a bennünk lakozó Szentlélek munkálhatja és tarthatja meg a közösséget Istennel és hívő testvéreinkkel. Csak Ő formálhat át az Úr Krisztus hasonlatosságára. Engedj a léleknek. Nem fogod megbánni. Dicsőségről dicsőségre haladva, egykor az Úr teljes dicsősége ragyog fel rajtad.

IMÁDKOZZUNK: Ó Urunk, vizsgáljad meg szívünket Szent Lelkeddel és távolitsál el minden bűn-függönyt, Kegyelmedből. Ámen.

— Mossál meg engem, s leszek fehér miként a hó. —

Vakey Károly (India)

22