Csendes Percek, 1989 (37. évfolyam, 6. szám)

1989-11-01 / 6. szám

SZOMBAT, NOVEMBER 4. — Olv.: Ap.Csel. 10:34-43.

„Nem személyválogató az Isten; hanem minden nemzetben kedves őelőtte, aki őt féli és igazságot cselekszik.” (Ap.Csel. 10:34-35)

Istent magasztaltam, mikor egy Közép-Indiai Bibliaiskola növendékeinek bizonyságtételét hallgattam. A tanulók különböző vidékről jöttek, különféle kasztokhoz tartoztak és különböző szociális és gazdasági körülmények közül jöttek. Ám most mint egy család éltek, együtt dolgoztak és tanulmányozták a Bibliát. A gazdag Brahmin fiút az igazság keresése hozta Jézushoz. Egy szegény Harijan fiú vezette el öt Hozzá, aki gyermekkorában maga is áldozata volt a kaszt-elnyomásnak. Most keresztyén testvériségben élnek.

Péter Joppé-i látomására és az ebből fakadó beszédére emlékeztem. Még Péter sem volt szabad a faji előítélettől. A látomás jelzi, hogy egy küzdelem folyt Péter és a Szentlélek között azért, hogy Péter felismerje a hívők testvériségét Jézus Krisztusban. Péter megtapasztalta a feltámadt Krisztus átformáló szeretetét, amely le tud dönteni minden válaszfalat Isten gyermekei között.

Felvilágosultnak mondott modern világunkban mennyi előítélet uralkodik! A múlt árnyai nagyon is jelen vannak és besötétítik a társadalmak életét. Faj, osztály és nem szerint való megkülönböztetés még mindig elválaszt embereket, csoportokat, népeket egymástól. Nekünk keresztyéneknek az a kötelességünk, hogy Krisztus nevében járva, ezeknek a válaszfalaknak az eltüntetését segítsük.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, gyógyítsd a mi megosztottságunkat. Hadd fogadjunk el mindenkit mint akiket a te képedre teremtettél és a te áldozatos szereteteddel újrateremtettél. Ámen.

— Indít-e keresztyén hitem az igazságosságért való küzdelemre? —

S.K. Abraham (Kerala, India)

6