Csendes Percek, 1988 (36. évfolyam, 2-3. szám)

1988-03-01 / 2. szám

HÉTFŐ, ÁPRILIS II— 01 v.: János 21:15-19.

„A Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja, ezt mondja: Jövel! És aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.” (Jelenések 22:17)

Egy fiú jött a Nemzetközi Vörös Kereszt teherautójához, ahol önkéntesek és a Vörös Kereszt munkásai meleg ételt osztottak ki az árvízkárosultak részére. Amint közelebb ért, a fiú félénken említette, hogy ő a községnek abból a negyedéből való, amit az árvíz nem érintett közvetlenül. Viszont hangjából azt lehetett kiérezni, hogy szeretett volna valami ennivalót kapni, csak nem volt biztos, hogy jogosult volt-e rá.

A Vörös Keresztes munkás tudta, hogy csak egy feltétele van annak, hogy valaki kaphat-e az ételből és megkérdezte: „Éhes vagy-e?” Miután a fiú igen-nel válaszolt, kapott egy tál meleg ételt magának és édesanyjának is.

Hasonlóképpen cselekszik Isten is. Nem számít, kik vagyunk, honnan jövünk, milyenek a körülményeink. Istennek csak az számít, hogy mire van szükségünk, és hisszük-e, hogy Ő meg tud elégíteni. Mikor testünk vagy lelkünk táplálék után vágyik, emlékezzünk arra, mit mondott Jézus Péternek: „Legeltesd az én juhaimat." Isten gondoskodik jó legelőről és hű pásztorokról juhai számára. A szomjúhozónak az élet vizét adja ingyen.

IMÁDKOZZUNK: Drága Urunk, köszönjük, hogy múltunk és körülményeink nem játszanak szerepet Nálad abban, hogy táplálj bennünket. Segíts, hogy Hozzád forduljunk és elfogadjuk hívásodat. A Jézus nevében. Ámen.

— Jézus táplálni akar bennünket, hogy növekedjünk lélekben. —

Steinbeck Dániel (Missouri)

44