Csendes Percek, 1987 (35. évfolyam, 5. szám)

1987-09-01 / 5. szám

PÉNTEK, OKTÓBER 2. — Olvassuk: Róma 8:31-39.

„Meg vagyok győződve, hogy sem élet, sem halál, sem angyalok, sem fejedelemségek... sem magasság, sem mélység ... nem szakítnak el Isten szerelmétől...” (Róma 8:38-39) 1977-ben férjem 36 éves korában szívrohamban meghalt. Hogy szenvedésének végeszakadt, ezért hálás voltam Istennek, de félve gondoltam rá, hogy nélküle az életem milyen lesz. Mikor azonban Isten erejéért imádkoztam örvendetes dolog történt velem. Egy belső hang ezt mondta: Ha te hiszel a halhatatlanságban, amint mondod, a temetési szolgálat istentisztelet, ünnep kell, hogy legyen. És az volt. Rokonaimmal, barátnőimmel képes voltam Istent magasztaló énekeket énekelni. — 1984-ben menyemmel együtt álltam egy gyászistentiszteleten, melyet a légierő egyik Olaszországban lezuhant gépe áldozatainak az emlékére tartottak. Menyem férje, az én fiam is köztük volt. Felülről való erőért imádkoztam újra menyem s a magam számára. És megkaptuk. Összetört szívvel bár, de tudtunk énekelni. Dicsőség legyen Istennek e kibeszélhetetlen ajándékáért. Igen, a megismétlődő haláleset sem tudott elszakadni Isten szerelmétől, amit megismertünk a Krisztusban. Az apostol szavaival élve, mindezekben felettébb diadalmaskodtunk az által, aki minket szeretett. Panasz, Isten ellen lázadás nem ejtett meg. Fájdalamiddal, Olvasóm, te is a legjobb helyre, csak a kereszt alá menekülhetsz. „Imád, megtérésed, könnyeid semmit sem érnek Jézus nélkül. Csak Ő segíthet. Vele viszont, ki szeret, győztes lehetsz minden megpróbáltatáson.”

IMÁDKOZZUNK: Drága Jézusunk, köszönjük, hogy a Te erőd mélységekbe, nyomorúságokba is elér, és megtart. Ámen.

— Isten ereje mindig nagyobb, mint gondoljuk. Halálon is egyőzelmes. —

Kay Jones (Alabama)

34