Csendes Percek, 1987 (35. évfolyam, 5. szám)

1987-09-01 / 5. szám

CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 1. — Olvassuk: Kol. 3:12-17.

„Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek, mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen.” (Máté 26:41)

A spongyáért nyúltam, hogy postabélyegemet megnedvesítsem. Száraz volt és kemény. Vízre volt szüksége, hogy meglágyuljon, használható legyen. Kiszáradása meglepett, hiszen egy-két nap múlt el, hogy használtam. Ne mondd, hogy nevetséges, amit leírtam, hiszen tudott, természetes dolog, hogy a szivacs gyorsan kiszárad. Ez igaz, de én mégis elgondolkoztam a dologról, mert figyelmemet ez a kis esemény is Istennel kapcsolatos viszonyomra terelte. Mindig nagyon örülök, ha kis, hétköznapi dolgok lelki területre viszik gondolataimat. Gyakorold magad, Olvasóm, te is ebben. Sok örömöd lesz benne. — Nos, a szivacsnak elég, egy-két nap, hogy kiszáradjon. Nekem is Isten előtt való elcsendesedés nélkül szomorúan, sőt veszedelmesen elég. Könnyen változás áll be magatartásomban. Türelmetlen, könnyen felidegesíthető leszek. Folyton hibát találok az emberekben, dolgokban. És minél tovább hanyagolom el az imádságot, bibliaolvasást, annál rosszabbul érzem magam. Mint a spongya bezsugorodom, száraz, kellemetlen leszek mindenkivel szemben. Mennyire igaz Urunk szava: „Vigyázzatok, imádkozzatok.” A test gyenge, könnyen esik áldozatul a kisértőnek. Állandóan szükségünk van Isten szava, Szentlelke buzdítására, bátorítására, tanítására.

IMÁDKOZZUNK: Istenem, ha Te nem munkálkodsz életemben, én nem az vagyok, aki szeretnék lenni. Bocsáss meg, mikor elhanyagolom, hogy időt töltsék Veled. Fegyelmezz engem. Ámen.

— Az a nap, mit Istennel kezdek, mindig áldottabb. —

Jenny Briese (Ausztrália)

33