Csendes Percek, 1987 (35. évfolyam, 5. szám)

1987-09-01 / 5. szám

PÉNTEK, SZEPTEMBER 18. — Olvassuk: 3 Mózes 19.9-15

„Amikor a földetek termését learatjátok, ne arassátok le egészen a mező széléig, és az aratás közben elhullottat se szedjétek fel.... Hagyd ott azokat a nyomorultaknak és a jövevényeknek.” (3 Mózes 19:9-10)

A Kolorádói Lutheránus Szociális Szolgálat az ószövetségi mintára egy „Tallózási Terv”-et dolgozott ki és hajtott végre. Engedélyt kért a környező farmerektől, hogy a már learatott gabonaföldekről összeszedhessék az ottmaradt gabonafejeket.

A bibliai időkben azok tallóztak, akiknek arra szükségük volt. De a lutheránusok most egy lépéssel tovább mentek: a tervben résztvevő gyülekezetek tagjai közül önkénteseket szerveztek, hogy gyűjtsenek élelmet az éhezőknek. Adták idejüket, erejüket mások szolgálatára. A résztvevők nem voltak ilyen munkához szokva. A sok gyaloglás, lehajlás, cipelés eredménye fájdalmas izomláz és kimerülés lett. De közvetlenül megtanulták, mit jelent élelmet produkálni. De ennél is fontosabb volt, hogy megtanultak együtt dolgozni és érezték azt az örömöt, megelégedettséget, hogy az éhezőknek többet tudtak adni, mint csak pénzt. — Mennyi igyekezet van a — jó és hibás — szociális törvényeinkben. Isten az Ő szövetséges népének a legjobbat adta és adná ma is, ha a törvény készítői és őrei Őreá figyelnének élsősorban. Ha közöttük vagy, képviseld Isten útmutatását.

IMÁDKOZZUNK: Uram, Istenem, áldd meg azokat, akik látják a Te könyörUletességedet a szegények iránt és követik a Te parancsolataidat. Tégy engem is irgalmad és igazságod munkálójává e világban. Ámen.

— Sokkal többet ér az az adakozás, mikor valaki Krisztus nevében önmagát adja, és nemcsak a pénzét. —

Urbach Juanita (Colorado)

20