Csendes Percek, 1986 (34. évfolyam, 1-6. szám)

1986-01-01 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 13. — Olvassuk: 2 Péter 1:16-21 ,.Boldog, aki olvassa és akik hallgatják e prófétálásnak beszédeit és megtartják azokat, amelyek megírattak abban; mert az idő közel van.” (Jel.1:3)

Talán éppen éjszaka volt, midőn az üldözött őskeresztyének Smyrnában összegyűltek, hogy olajmécsek fényénél meghallgassák Jánosnak pergament-tekercsre írt csodálatos látomását. Az elégtelen fénynél a fölolvasó akadozottan olvasta János ihletett szavain keresztül Istennek drága ígéretét. ígéretét azoknak, akik nemcsak hallják, hanem szívükbe is fogadják az Ő üzenetét. S ekkor az Ottlevőknek úgy tetszett, hogy egyszerre Isten szeretetének ragyogó világossága árasztja el őket.

Péter apostol levelében rámutat arra, hogy Isten szava olyan, mint a sötétben világító lámpás: nem lehet félreérteni; nem lehet csűrni-csavarni saját egyéni elgondolásunk szerint, mert nem emberi gondolatokat fejez ki, hanem Istennek szava az, ihletett emberek által kinyilatkoztatva. S az Ő szava megáll mindenha.

Nem szükséges magasabb képzettséggel bíró embernek lenni, hogy megértsük Istennek beszédét. Az Úr megígérte, hogy ha mi, hívők szomjas lélekkel tanulmányozzuk az Ó igéjét, megnyílnak majd lelki szemeink és a Szentlélek formáló erővé lesz életünkben.

IMÁDKOZZUNK: Drága Mennyei Atyánk! ígérjük, hogy még odaadóbb figyelemmel igyekszünk majd Szent Igédet tanulmányozni és, aszerint élni, mint hívő keresztyének. Köszönjük drága ígéretedet, hogy minden munkánkban Te leszel a segítségünk. Ámen.

— Isten nemcsak beszél hozzánk, hanem adja a megvilágosítás kegyelmét is. —

Edward B. Allen (Florida)

46