Csendes Percek, 1986 (34. évfolyam, 1-6. szám)

1986-01-01 / 1. szám

,,Ő pedig... mondta Péternek: Távozz tőlem Sátán, hántásomra vagy nékem, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.” (Mt. 16:23)

Megdöbbentem Jézus kemény szavain, miket Péternek mondott. Péterben a szeretet, a féltés dolgozott. Szerette volna az Ő Urát az említett szenvedésektől megóvni. De Péter szeretete, gondja Jézus életére vonatkozólag nem egyezett Isten akaratával. Én is emlékszem, mikor jóindulatú emberek keresztyén vándorútamon csak akadályok voltak. De arra is emlékszem, mikor magam voltam akadály mások lelki úton járásában, szeretteimet is beleértve. — A mai Ige mindnyájunkat óriási felelősség és kérdés elé állít: Hogyan viszonyulok másokhoz?

Péter szándékosan nem akarta aláásni Jézus szolgálatát. Mégis ellentmondott valóságosan Isten tervének a bűnös ember megváltását illetőleg. — Bizony mi sem ismerjük fel hányszor akadályozzuk Isten idvezítő terve végbemenését mások életében. Hadd figyelmeztessen azért ez az Ige: mi igazában nem tudjuk, csak Isten tudja, mi a legjobb szeretteink vagy bármely embertársunk számára. Lásd be, nagy igyekezeteddel, szép terveiddel, kérgessé tett kezeddel, örök futásoddal nem mindig a jót munkálod gyermekeid számára például. Hidd el Isten jobban tudja, mi kell nekik. Egyet azonban tehetsz állandóan: imádság, bibliaismeret által lelkibbé lehetsz és keresheted Isten célját mások életét, holnapját tekintve, így leszel igazi segítség számukra.

IMÁDKOZZUNK: Drága Uram, vezesd gondolataim, tetteim, hogy ne legyek gát akaratod útján senkinél. Ámen.

— Mikor túl gyorsan indulok, akadályozhatom a magam és mások üdvét. — 35 A. McGuire (South Dakota)

VASARNAP, FEBRUAR 2. — Olvassuk: Máté 16:21-28