Csendes Percek, 1985 (33. évfolyam, 2-6. szám)

1985-03-01 / 2. szám

„Ez a nap az, amelyet az Úr rendelt: örvendezzünk és vigadjunk ezen.” (Zsolt. 118:24)

Vannak napok, amikor nehéz, sőt szinte lehetetlen örvendezni és hálásnak lenni. Mintha Isten nem tudná, hogy milyen érzés, amikor egy szeretett személy meghal: a férjem hónapok óta állás nélkül van: nincs pénz a számlákat kifizetni: az egyik családtag súlyosan beteg és pénz kell az orvosra és orvosságokra. Ilyen és hasonló körülmények akadályozzák örvendezésünket és megelégedettségünket.

Van egy szó, ami megváltoztathatja érzésünket, még Istenre is neheztelő szívünket. Isten a Jelen-re hívja fel figyelmünket, azt mondja, hogy a Ma eseményeivel legyünk megelégedve és boldogok. Nem azt mondja, hogy „Holnap legyél boldog”, vagy „Tegnap kellett volna elégedettnek lenned”. Ha a mai napot tartjuk fontosnak és a mai nap eseményeivel vagyunk boldogok, bizonyosra vehetjük: Isten gondoskodni fog a holnapunkról. Végeredményben, Isten teremtette a má-t és a javunkra szánta. É ha ez a „ma” az Űr napja (vasárnap) vagy az Űrhoz megtérésed üdvös napja, különleges módon örvendezz rajta! Áldjad Istened!

IMÁDKOZZUNK: Édes Istenem, segítsél, hogy olyannak fogadjam el a má-t, amilyennek jön, bízván, hogy a te kegyelmedben tartatom meg. Jézus nevében kérem. Ámen.

— Ne engedjed, hogy a holnap gondja elhomályosítsa a ma örömét. —

Lillian E. Mudget (Florida)

HÉTFŐ, MÁRCIUS 25. — Olvassuk: Zsolt. 118:22-29

27