Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1984-07-01 / 4. szám

„És kérék Öt (Jézust), hogy csak az Ő ruhájának a peremét illethessék. És akik illeték, mindnyájan meg­­gyógyulának.” (Máté 14:36) Nemrégiben meglátogattuk a helybeli öregotthont. Né­hányunk felnőtt volt, de csoportunknak legtöbbje gyere­kek. Az egyik feldíszített teremben egy kis előadást mu­tattunk be azoknak a magányos öregeknek. Amint befe­jeztük a programot, elbeszélgettünk a tolószékekben ülő idősebbekkel. Egyik anyóka kinyújtotta ráncos, tétova kezét, azután magához hívta hétéves kisfiámat. Laci fi­am rámpillantott, s miután beleegyeztem, odalépett hoz­zá. Mosolyogva leült melléje. Talán már nem is látott az öreg mama jól, de lassan megsimogatta fiam orcáját. Azóta sokszor visszaemlékeztem erre a jelenetre. Igen, valami különös áldás jár együtt a meleg szerető kéz érintésével. Jézusunk munkássága alatt számtalan sokan nyertek gyógyulást az Ő szerető keze simogatásával. Gyakran, amikor elesett, reménytelen emberroncsokkal talál­kozott, csak néhány szót szólt Urunk, de azokon a sza­vakon túlmenően szeretettel megérintette a nyomorulta­kat és azzal az Isteni érintéssel minden megváltozott. Ideje, hogy mi is úgy cselekedjünk. Isten szeretetét hintsük... IMÁDKOZZUNK: Atyánk, amikor emberi szavak üre­sen hangzanak, segítsél bennünket, hogy meleg szere­­tetedet kezünk érintésével továbbadjuk. Jézusunkért, Amen. — A baráti kéz érintése sokat mond. — Bruce Funghum Debra (Florida) n SZOMBAT, JÚLIUS 7. — Olvassuk: Máté 19:13-15.

Next

/
Thumbnails
Contents