Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-01-01 / 1. szám

„A király így felel majd nékik: Bizony mondom néktek, amikor megtettétek ezeketllkárcsak eggyel is az én legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.” (Máté 25:40)

Egy szeretet-háznak vagyok lelkipásztora. Egyik lakónk, — egy idős asszony — nemsokára 102 éves lesz. Mikor kopogtattam szobája ajtaján, szeretettel hívott be. Éppen bibliáját olvasta. Minden nap két istentiszteleten vesz részt és lelkes tagja bibliaóráinknak is. A kézimunka osztály részére rongy-babákat készít. Eddig 1115-öt adott át.

Mikor azt kérdeztem, hogy minek tulajdonítja hosszú életét, rögtön készen volt a válasszal: ..Minden napot úgy fogadok el, ahogy jön és sohasem aggodalmaskodom. Keményen dolgoztam mindig és a munka senkinek sem árt.

Aztán megismételt egy idézetet, amit a Csendes Percekből vágott ki: ,,Az Evangéliumot élni, teljes idejű feladat.” Aztán megjegyezte: ..Mindennap erre próbálok gondolni. És ez megmutatja, hogyan kell élni”. Mit is tennénk az Újszövetség nélkül?

„Csak azt kívánom, hogy bárcsak többet tettem volna másokért” — mondotta — múltjára utalva. Azok közé tartozik, akik Máté 25.-ben, „nem emlékeztek” jócselekedeteikre.

IMÁDKOZZUNK: „Uram. adjál éber szemeket, hogy ma mások szükségleteit megláthassam.” Ámen.

— „Az Evangéliumot élni” egy olyan feladat, amit Isten ad nekem. —

CSÜTÖRTÖK. FEBRUÁI^Tj—Olvassuk: Máté 25:31-46

57

Zigler Károly (Ohio)