Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)
1983-01-01 / 1. szám
„Az Úr javamra dönti el ügyemet.” (Zsolt 138:8) Istenünk, aki szeret minket, állandóan törődik velünk. Vannak idők, amikor az ő üteme különbözik a mienktől. Néha olyan sebbel-lobbal akarjuk céljainkat elérni, hogy nem vesszük észre Isten jelenlétét, aki egyedül teljesítheti terveinket. Egy édesanya úgy érezte, hogy férje nem támogatja őt abban, hogy a család keresztyén életet éljen. Nem ellenkezett feleségével, de távol tartotta magát a templomtól és az egyház munkájában csak akkor vett részt, hogyha valamelyik gyermeke is érdekelve volt. Ennek ellenére felesége bizalma nem rendült meg férjében és hitte, hogy Istennek terve van családjával. Mikor barátnői sajnálatukat akarták kifejezni, ő így felelt: „Én tudom, hogy Isten szereti férjemet, éppen úgy, ahogy engem szeret, és meg vagyok győződve, hogy Isten tervei egyszer csak meg fognak világosodni előtte. — Esztendők múltával a család egy másik városba költözött és a férj részt vett az ottani egyház munkájában. Barátainak így magyarázta pálfordulását: „Feleségem krisztusi odaadása és hogy úgy kért, hogy ugyanakkor sohasem tett szemrehányást, állandó emlékeztető volt a számomra, hogy Isten törődik velem. Költözködésünket Isten személyes felszólításának vettem, hogy ideje egész életemet az Ő irányítására bízni. IMÁDKOZZUNK: Szerető Atyánk, adj bizalmat abban, hogy célodat velünk mindig véghez viszed. Ámen. — Isten iránymutatását fogom ezentúl követni. — Schümm William Robert (Illinois) PÉNTEK, FEBRUÁI^25^— Olvassuk: Zsolt. 138:1-8. 58