Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-01-01 / 1. szám

„...aki pedig nem szeret, az nem ismerte még az Is­tent; mert az Isten szeretet.” (1 Ján. 4:8) Hitetlen voltam. Egy folyóiratban írt cikkem miatt el­lentmondásba keveredtem egy személlyel kapcsolatban, aki eszméimet ellenezte. Ez arra késztetett, hogy egy bib­liát vásároljak. Tizenkilenc éves voltam. Ez előtt soha­sem láttam bibliát, így egyetlen részletét sem olvashat­tam. Éppen csak, hogy tudtam, hogy a biblia létezik. Az üzenet, amit a bibliából kaptam, amikor először fel­nyitottam a fenti idézet volt: ,,Az Isten szeretet” Mi­után Istenben nem hittem, János apostolnak ez a megál­lapítása hatalmas kijelentés volt a számomra, amely szíven ütött. Helyzetemben, nagy segítség volt ez a ki­jelentés. Az, hogy Isten szeret engem a Krisztusért, arra veze­tett, hogy én is teljes szívvel szeressem Istent és ember­társaimat és őket buzgón szolgáljam. Keresztyén életem­nek és szolgálatomnak kezdete volt ez. Vigaszt találok abban a tudatban, hogy Isten szeretete földi vándorlá­som végéig elkísér. Mint ahogy a zsoltáríró kifejezte: örökkön örökkévaló az Úr szeretete. IMÁDKOZZUNK: „Azért imádkozom, mennyei jó Atyám, hogy szereteted mélységét, szélességét és magas­ságát a Jézus Krisztusban örökké érezzem.” Ámen. — Isten szeretetében már itt a földön Isten örökké va­ló kegyelmének áldásában élünk. — Barbieri Santo Uberto (Argentína) m •/K-54 HÉTFŐ, FEBRUAr(2lV Olvassuk: I. János 4:7-13.

Next

/
Thumbnails
Contents