Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-01-01 / 1. szám

1J 0 hVj

Olvassuk: Gál. 6:2-10

„Egymás terhét hordozzátok: így teljesítitek a Krisztus törvényét”. (Galata 6:2)

Gyönyörű tizenkilenc éves leányunk autószerencsétlenség folytán harminc napig feküdt öntudatlanul a kórházban. Anélkül, hogy visszanyerte volna eszméletét, meghalt. Az Úr magához vette.

Noha ez szörnyű volt a számunkra, nem szenvedtünk egyedül. Krisztus élő teste akcióba lépett. Amikor még hosszú órákon és napokon át a kórházban vártuk, hogy állapota jobbra fordul. — barátaink sohasem hagytak magunkra. Voltak, akik velünk éjszakáztak, székeken és kényelmetlen padokon el-el szunyadozva.

Mikor haza érkeztünk, nyitott karokkal és nyitott szívekkel fogadtak bennünket. Barátok jöttek, akik felfrissítették a házat és étellel rakták meg az asztalt. Szeretetük nem szűnt meg azokban a nehéz napokban. Átöleltek, sírtak velünk és imádkoztak értünk. Mindenben készek voltak segíteni rajtunk.

IMÁDKOZZUNK: Édes Jézusunk, emlékeztess, hogy Te elhagyattatva szenvedtél. Ezzel a tudattal segíts, hogy egymás terhét hordozzuk. Ámen.

— Mi magunk is meggyógyulunk, amikor mások felé kinyújtjuk segítő karunkat. —

Carpenter Jan és Neje (Minnesota)

KEDD, FEBRUÁRI 22?