Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-01-01 / 1. szám

„Ezekkel rontunk le okoskodásokat és minden magaslatot, amelyet Isten ismerete ellen emeltek. És foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztusnak való engedelmességre.” (2.Kor.10:5) (Ravasz.)

A kocsi ütközőjére ragasztott jelszavak, vagy bölcs mondások mindig elárulnak valamit a kocsitulajdonos gondolkozásáról. Vannak köztük kereskedelmi nevek, jeligék, bálnák, madarak, tavak, erdők nevei, atomháború, családtervezés, vallás — amit csak el tud az ember képzelni. Sokféle érdeklődési kör követeli időnket és talentumainkat, de csaknem mindenkinek van egy uralkodó szenvedélye: egy érdek, mely minden más fölé tornyosul.

Megtérése után Pál apostol nagy szenvedélye a Krisztusnak való élet volt. Ebben foglalta azt össze: „Nékem az élet Krisztus és a meghalás nyereség.” (Fii. 1:21) Régi bálvány-istenségek ma is élnek, s követelik a mi hozzájuk való hűségünket, mint pl. a vagyon, az alkohol, a kábítószerek, s a többi. Még tiszteletreméltó vonzalmaink, mint a család, a munka és a sport is olyan tekintélyekké válhatnak életünkben, melyeket ritkán cserélünk fel másokkal. A keresztyén ember számára minden érdeklődési kör Krisztusnak kell, hogy alá legyen rendelve és aszerint kell, hogy kapjon besorolást fontosságára nézve. Mindig a legfőbb szenvedélyünk irányadó az életünkben. S nem szabad, hogy nagyobb szenvedély uralkodjék el rajtunk, mint Jézus Krisztus szeretete, minden tevékenységünkben.

IMÁDKOZZUNK: Úr Jézus, segíts, hogy örömet találjak a Te társaságodban és megelégedést a Te szolgálatodban. Ám£n. — Az élet célja: a szeretet. —

•'f) Moore Harry (Auckland, Új Zéland)

45

SZOMBAT, FEBRUÁEn2/— Olvassuk: Fii. 1:18-26