Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-01-01 / 1. szám

„...minekutána felszabadultatok a bűn alól, szolgáivá lettetek pedig az Istennek: megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre...” (Róma 6:22)

A legkedvesebbek számomra a reggeli órák. amikor a konyha asztalnál ülve napi áhítatom tartom, és Isten szerető kegyelméért hálát adva, az ablakon át gyönyörködhetem teremtő kezének csodáiban. — Akár a téli táj zúzmarás fáit látom, — akár tavasszal a madarak énekében gyönyörködöm, ilyenkor különösen közel érzem magam Istenhez. — És az ilyen reggel után egész napom Isten szeretetének és közelségének tudatában töltöm. —

És tudom tapasztalatból, hogy amikor szívünk, elménk és cselekedeteink középpontjában Isten áll, akkor igazi értelmet nyer életünk. Ebből a távlatból világosodik meg, hogy milyen szánalmasan szomorú az emberi élet, ha az anyagiak és a pénz rabszolgája. Mert az határozza meg életünk és annak szolgái vagyunk, ami szívünket betölti. — Annál boldogabb és gyümölcstermőbb az élet, minél inkább Isten Krisztusban megjelent szeretetének hatalmában és szolgálatában áll. A megszentelt élet jön így el.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk. Istenünk, bocsásd meg, hogy gőgös önteltségünkben oly sokszor elfeledkezünk róla: Te vagy a világ teremtöje, ura és megtartója. Könyörgünk, tisztítsd meg szívünk e felfuvalkodottságtól, hogy szüntelen világos legyen előttünk: hiábavaló mindenünk, — kegyelmed nélkül elveszünk. És könyörgünk, tarts meg örökre kegyelmedben. Ámen.

— Nem az t$gz boldoggá, amink van, — hanem ha Istené vagyunk. ^ A ,*

SZOMBAT, JANUÁR 29. — Olvassuk: Róma 6:15-23.

fcyj? 31

Watkins Opal (Illinois)