Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-01-01 / 1. szám

S

VASÁRNAP, JANUÁR^) — Olvassuk: Zsolt. 8.

„Mikor látom egeidet, a te ujjaidnak munkáját, a holdat és a csillagokat, amelyeket teremtettél: micsoda az ember — mondom — hogy megemlékezél róla és az embernek fia, hogy gondod van reá?” (Zsolt 8:3-4)

A teremtő Isten kezének csodái közé tartozik a pók. Sokszor elgondolkodom rajta, amikor nézem: hogyan képes hálót szőni és ezzel a képességgel hogyan gondoskodott életéről a teremtő Isten. Óh, mennyivel nagyobb és csodálatosabb a teremtő Isten szeretete az emberi életben. Óh, mennyivel csodálatosabb dolgok építésére tett } képessé bennünket a teremtő Isten, kegyelmes Atyánk. \ Amikor erre gondolok, mindig úgy érzem, hogy alázattal ^kell hálát adnom Isten gondviselő kegyelméért. —

De a kis pók életéből azt is megtanultam, hogy csak ) akkor képes hálót építeni, ha van mihez kötni azt. így , az emberi alkotás is csak akkor nyer igazi értelmet, ha ' támaszpontja a hit és a mások iránti szeretet. Mert az I emberi kéz legcsodálatosabb műve is összeomolhat és i átokká válhat, ha nem a hit és a szeretet az alapja és mozgató ereje. —Hitünk, testvéri szeretetünk segítője és erősítője a hívők közössége, a testvéri gyülekezet, az egyház. —

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, köszönjük néked, hogy az embert tetted a teremtés koronájává. Bocsásd meg, hogy sokszor megfeledkezünk róla és magunkat tartjuk mindenek urának. És könyörgünk, áldj meg, hogy mindig szerető kegyelmedre támaszkodva örömöt jelenthessünk mások életében, Ámen. —

— A keresztyén élet naponta talál új utakat Krisztus követésére. — __ Kohr Louise Haima (Washington)