Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-07-01 / 4. szám

PÉNTEK. JÚLIUS 29. — Olvassuk: Ézs. 42:1-7. ..Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, tel­jes telkedből és teljes elmédből... Szeresd felebarátodat, mint magadat." (Máté 22:37. 39) Isten és embertársaink iránt való szeretetünk nincs egymással ellentétben. Sőt inkább lelki zarándoklá­­sunknak mindkettő szerves része. Az, hogy Isten velünk van, jelen van az életünkben, nem jelent tétlen és sekélyes kegyességet. Ellenkezőleg. A mi belső lelki élményünkből táplálkoznak tevékeny szolgálatokra életünk gyökerei. Így leszünk Isten ke­gyelmének, igazságának és szeretetének sáfáraivá a kö­rülöttünk való világban. Ha Isten mély erőforrásaiból táplálkozunk, látást és bátorságot nyerünk a szolgálatban való tevékenységre és alázatos türelemre akkor is, amikor a helyzet remény­telennek látszik. A Krisztus követésében való zarándoklásunk arra hív bennünket, hogy elfogadjunk más embereket és szeres­sünk másokat a Jézustól tanult tevékeny módon: hogy keressük az igazság útját, hogy segítsük az elnyomot­takat. hogy enni adjunk az éhezőknek, ruhát a ruhátla­noknak. hajlékot a hajléktalanoknak és támogatást a nyomorékoknak. Isten-szeretetünk és ember-szeretetünk így fonódik össze s halad kéz-a-kézben ebben az Isten­teremtette és Isten-szerette világban. IMÁDKOZZUNK: Teremtő Istenünk, tudjuk, azért va­gyunk itt, ebben a Te világodban, hogy Néked és mások­nak szolgáljunk. Segíts, hogy meghalljuk a körülöttünk kiáltó szükség és nyomorúság kiáltását és Krisztus Urunk szeretetével, tevékenyen válaszoljunk reá. Ámen. — A legszebb istentisztelet a szeretet szolgálata. — Gates H. Máté (New York)

Next

/
Thumbnails
Contents