Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)
1983-07-01 / 4. szám
„Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden a javukra van, mint akik az Ő végzése szerint hivatalosak” (Róm. 8:28) Négy gyermeket adott nekünk a jó Isten. Ahogy lassan felnőttek, egyik a másik után „szárnyrakelt” és saját felnőtt útjaikra fordultak. Az első háromnak az útrakelését még valahogyan csak elbírtam. De amikor a legfiatalabb bepakolta a táskáját és bizakodó orcájával elköszönt, majd csendesen betette maga mögött a konyhaajtót — bizony elpityeredtem... Egész életemben büszke voltam arra, hogy nem voltam sírós természetű. Még a két lányunknak az esküvőjén sem sírtam el magamat. Még temetéseken sem igen. Elgondolkodtam. Milyen jó is volt a mi Mennyei Édes Atyánk mihozzánk! Mennyi áldást árasztott ki reánk azok alatt az esztendők alatt. Minden, de minden a javunkra szolgált. Legnagyobb boldogságom azonban az, hogy mind a négy fiatalunk megtért hívő, Istennek szolgálatában, Ővéle járva, Ót szolgálva. így azután a könnyeim tulajdonképpen örömkönnyek voltak. Egy vágyam van csak: hogy továbbra is mindenben szeressem drága Urunkat. Ha ez úgy lesz, akkor minden a javamra lesz. IMÁDKOZZUNK: Látjuk, Édes Urunk, hogy Te kezeidben tartod e földnek kerekségét, Te rendeled ki a felhőknek a járását, a csillagoknak pályafutását. Minden a Te kezeidben van. Add hogy ez a meggyőződés uralja minden pillanatunkat, Jézusért. Ámen. — Rögzítsük elménket Isten szeretetére. — Schoonhoven Phyllis (Minnesota) KEDD, JÚLIUS 19. — Olvassuk: Zsolt. 12:8 21