Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-05-01 / 3. szám

„(Jézus) félrevonult a pusztákba, és Imádkozott.”

(Lukács 5 :16)

Sok sportban megtalálható a „time out” nevű szabály. Ez azt jelenti, hogy a játék leáll és a játékosoknak van néhány másodpercük, hogy pihenjenek, új haditervet gondoljanak ki és fizikailag is erőt gyűjtsenek a további hatásos játékhoz.

A mi családunkban akkor van „time out”, amikor azou a ponton vagyunk, hogy elveszítjük a türelmünket. Nagyon jó hatása van annak, ha rövid időre mindnyájan elvonulunk a szobánkba, amíg a kedélyek le nem csillapodnak.

Jézus adta a legjobb páldát arra, hogy miként vonuljunk vissza és legyünk Istennel. Mikor imádkozott, vagy egyedül elmélkedett a domboldalon, maga mögött hagyt a mindennapi gondokat és kérte Istent, hogy adjon neki új erőt az élethez és a munkához.

Milyen gyakran előfordul, hogy annyira elmerülünk az élet apró-cseprő gondjaiban és tennivalóiban, hogy nem keressük az alkalmat ezekre a nagyon üdvös egyedüllétekre. Pedig ha időt fordítunk az Istennel való egyedüllétre, békességet találunk, és ez ad belső erőt ahhoz, hogy a rohanó események forgatagában meg tudjuk állni a helyünket.

IMÁDKOZZUNK: Békesség Istene, hálát adunk Neked azokért az alkalmakért, mikor Veled egyedül szent közösségben lehettünk. Segíts, hegy keressük ezeket az alkalmakat, hogy így új erőt gyűjtve keresztyén elhívatásunkhoz méltó módon tudjunk élni. Ámen.

— Nagy értéke van annak, ha a világot kikapcsolva egyedül tudunk lenni, mert így tudunk Istentől új erőt kapni. — Bruce Debre (Florida)

SZERDA, MÁJUS 18. — Olv.: Márk 1:32-39.

20