Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-05-01 / 3. szám

KEDD, MÁJUS 17. — Olv.: Lukács 12:1-12.

„De néktek a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok.”

(Lukács 12:7)

Megilletődve néztem a fekete égben tündöklő fényeket. A csillagvizsgáló intézet alkalmazottja folytatta előadását csoportunk számára:

A Föld egyike a kilenc bolygónak, mely a Nap körül forog. A mi Napunk azonban csak egyike annak a körülbelül 100 billió napnak, amely a Tejutat alkotja, és a Tejút egyike a talán sok száz billió más tejútnak, amit még fel sem fedeztünk.”

A Föld tehát csak egy porszem a mindenségben, és ezen a porszemen több mint négy billió ember él. A világegyetem szédületes arányai mellett én még számba sem jöhetek!

Aztán Krisztus ígéretére gondoltam. „Nektek a fejetek hajszáli is mind számon vannak.” Az én fejemen sok ezer hajszál van, gondoltam és én egyike vagyok a több mint négy billió embernek egy parányi bolygón, ami szinte elvész a világmindenségben. És Jézus mégis arról biztosított bennünket, hogy Isten szemében becsesek vagyunk és olyan fontosak, hogy Ő nemcsak megtalál bennünket ebben az óriási világmindenségben, hanem még a hajszálaink számát is számon tartja. Ezt a bizonyosságot, ami azon a sötét és hűvös éjszakán megmelegítette a szívemet, most is hálásan őrzöm tudatomban.

IMÁDKOZZUNK: Urunk, mikor csodálattal szemléljük a teremtett világot, nagyon jelentékteleneknek érezzük magunkat. De hálát adunk azért a bizonyosságért, hogy Neked mindnyájunkra személy szerint gondod van. Ámen.

— Isten szeretete teszi minden ember életét értékessé. — 19 Van Riper Lael (Colorado)