Csendes Percek, 1982 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1982-03-01 / 2. szám

Egy hideg januári délután feleségemmel együtt Tennessee lankáin és gyönyörű farm-vidékén hajtottunk keresztül. Kissé távolabb jobb kéz felől hirtelen ezeket a szavakat láttuk meg óriás betűkkel a mező végében álló istálló tetejére festve: „Higgy az Úr Jézusban és idvezülsz.”

Amint tovább hajtottunk, elgondolkoztam ezeken a szavakon. Máskor is láttam már ilyen Igéket útmenti sziklákra vagy épületekre festve, de még soha sem láttam ilyen óriási betűkkel írva. A szavak ismerősek voltak számomra régtől fogva, minthogy tanítottam és prédikáltam már sokszor a filippii börtönőrről. Ez alkalommal azonban egy új gondolat ötlött belém: Az ti., hogy amikor Pál apostol ezt az igen fontos feleletet adta a börtönőrnek, ennek az ijedt, remegő embernek, nem tudhatta, hogy tizenkilenc század múltán az ő szavait egy távoli országban, a világ másik oldalán, egy nagy nemzetközi országút mentén olvasni fogják majd mindazok, akik arra lesznek elmenendők.

A Bibliát elpusztítani akaró fanatikus mozgalmak ellenére Pál apostol ma is prédikál e szavak által amaz országút minden utasának. Isten szava megmarad mindörökké. Dicsérjük az Urat! És legyen mindennapi kenyerünk az Ige!

IMÁDKOZZUNK: Örök Isten, áldj meg azzal a tehetséggel és azzal az erővel, hogy szóljam a Te Igédet ebben az én világomban. Tarts meg kísértések között és ments meg a gonosztól. Ámen.

— Én is bizonyságtevője lehetek Isten örök Szavának.

Farrel Károly (New Jersey)

KEDD, MÁRCIUS 16. — Olv.: 1 Péter 1:22-25; Ap.Csel

16:25-32.

„Az Úr beszéde megmarad örökké.” (l.Pét. 1:25)