Csendes Percek, 1982 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám

„Akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.”

(Róm.8:14)

Isten gyermekének lenni nemcsak egy személyes boldogság, hanem egy különleges áldás is. Ez az áldás a Lélek vezetésében mutatkozik meg leginkább. Hogyan vezet a Lélek és merre vezet? Nem kötélen vezet, mint a borjút szokták az emberek. Tiszteli emberi méltóságunkat, magasabb rendeltetésünket és szabad akaratunkat. Inkább kér és szeretetének gyöngéd vonzásával akar irányítani. És merre vezet? A menny, az örökélet felé vivő úton. Oda ahol Ő van. Mi „nem bizonytalanra futunk.” Közben mutatja a szolgálat útját embertársaink felé. Az elveszett lelkek, testi nyomorúságban szenvedők mentésének útját.

Én gyakran éreztem a Lélek vezetését abban, hogy valakit felhívjak telefonon, vagy felkeressek otthonában. Az illető sokszor boldogan mondta el: „Téged most az Isten küldött hozzám. Éppen úgy vágytam valakivel megosztani gondjaimat, terveimet, gondolataimat.” A szolgálatban aztán mi is meggazdagodunk. Hálás szívvel emlegetjük, hogy Atyánk van, ki bölcsen irányít, ki elveszi önző, kemény szívünket, helyette új szívet ad. így újra és újra átéljük a Vele való közösség erejét, az Atyai ház békéjét.

IMÁDKOZZUNK: Uram, minden vígasztalásnak forrása, küldj el, tégy szereteted postásává, de csak, ha Te is velem jössz, vezetsz. Ámen.

— Isten hív, vezet, indulj örömmel! Várnak rád. —

Muriéi Larson (South-Carolina>

SZERDA, FEBRUÁR 17. — Olvassuk: 2Kor.l:l-7