Csendes Percek, 1982 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám

„Szívélyesek voltunk köztetek, miképpen az anya dajkálja az ö gyermekeit.” (lThessz.2:7)

A Bibliában több helyen úgy van bemutatva Isten, mint szerető szülő. Az Ószövetség sokszor haragvó Istene, „Seregek Ura” mellett Jézus mutatta meg ezt az Istent, a szerető Atyát. Mai Igénk azt akarja tudatosítani bennünk, hogy mint Isten gyermekeinek nekünk követnünk kell a mennyei Atya szeretetének példáját. Pál emlékezteti a thesszalónikai gyülekezetét, hogy mikor közöttük munkálkodott, kedvességgel és nagy szeretettel dajkálgatta őket. Olyan tiszta, önzetlen volt, mint egy gyöngéd anya.

Az lKor. 13-ban, ahol a szeretet himnuszát olvassuk, a szeretet egyik jellemvonása a kedvesség. Az igazi szeretet, mint az igazi fényt, nem lehet véka alá rejteni, kifénylik az minden nyíláson, kiragyog az arc mosolyában, megszólal a nyájas beszédben, megmutatja magát gyöngéd símogatásban, kész segítésben. Vizsgáljuk meg magunkat, mert ha komorak, zárkózottak vagyunk, ez az önzetlen, kedves anyai szeretet nincs meg bennünk. Azt hiszem sokunkat sokszor elmarasztal a nyájas, meleg szeretet hiánya miatt a mi Urunk, aki azt mondta: „Ahogy én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.

IMÁDKOZZUNK: Szerető Atyánk, segíts gyakorolnunk a szívélyes szeretetet. Hadd melegítse a világot a Te szereteted rajtunk keresztül is. Ámen.

— A szeretet életet ad, a közöny öl. —

J.Stephen Lang (Tennessee)

VASÁRNAP, FEBRUÁR 14. — Olvassuk: lThessz.2:1-8