Csendes Percek, 1982 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám

„Nékem az élet Krisztus.” (Fii.1:21)

Nemrégen nagy csalódás ért. Annyira elkeseredtem, hogy már-már föladtam mindent. Amint ilyen letört hangulatban az egyetem kertjén mentem keresztül, egy arramenő teherautóra hatalmas betűkkel fölfestett, rikító színű fölirat villant elém: „Jó ez az élet, — ne dobd el magadtól!”

A legkönnyebb kiút, föladni az egészet életünk egy-egy nehéz pillanatában. Pedig Isten rengeteg erőforrást adott, hogy ilyenkor merítsünk azokból. Krisztus életének példája. A keresztyén egyház és hitünk nagy alakjai mind megannyi fogódzkodó kétségbeesésünk idején. A magyaroknak különös erősítés a negyven protestáns gályarab prédikátor töretlen hite és kitartása a súlyos megpróbáltatások idején. De egyháztörténetünk közelmúltjában is bőven akadnak — esetleg alig ismert vagy névtelen — drága hívő életek, akiknek példája megújítja hitünket és reményünket Krisztusban. Hiszen Ő azt akarja, hogy „életünk legyen,” mégpedig nemcsak e világon, hanem örökké, föltámadva egyszer bűn nélküli testben, az Atya dicsőségében.

IMÁDKOZZUNK: Adj erőt és bátorságot, Istenünk, hogy Krisztus Leikével megújulva, szembenézhessünk ma is életünk feladataival és nehézségeivel. Ámen.

— Isten bűntől megváltott, örömteli életet ad nekünk Krisztusban. —

VASÁRNAP, JANUÁR 24. —Olvassuk: Ján. 10:1-11.

J. Emmette Weir (Skócia)