Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-11-01 / 6. szám

„Nagy hatása van az igaz ember buzgó könyörgésé­nek.” (Jak. 5:16) Éveken keresztül volt egyháztagunk egy idősebb férfi. Minden jó ügyet támogatott adományával, munkájával. Minden vasárnap ott volt a templomban. Feleségét azon­ban sohasem láttuk közöttünk. Családlátogatás alkalmá­val megismertem, amikor többek között azt is mondta, hogy neki valahogy a templom nem hiányzik, s hogy há­zasságuk milyenségét ez egyáltalán nem befolyásolja. Nagy meglepetésemre egy nap mégis együtt jöttek a templomba. Kérdésemre az asszony elmondta, hogy egyik napi sétájuk alatt férje megvallotta: évek óta min­den este imádkozik azért, hogy együtt üljenek a temp­­lompadban. Azt is elmondta az asszony, hogy férje hang­jában nem volt se önsajnálat, se kritika, se kényszerí­tés, csak a puszta tényt, a vágyát közölte vele. Férje magatartása s vallomása csendes, kitartó imádkozásá­ról, meg tiszta óhaja, hogy lelki élményeit is szeretné megosztani vele, nagyon meghatotta. Ezen a vasárnapon ő is felkészült, s mikor látta férje örömét, elhatározta, hogy férjével állandó látogatója lesz a templomnak. A férfi meg afeletti örömét fejezte ki, hogy Isten meghall­gatta imáit. Ha bizodalmunk van Istenben, megtapasztaljuk, hogy minden nap vannak feleletek kéréseinkre, vannak ima­meghallgatásaink. Az igaz imádság nagy hatású! IMÁDKOZZUNK: Jó Atyánk, légy áldott az imákért, melyeket szívünkbe adsz! Légy áldott, hogy beszélhetünk Veled, mint gyermekeid. Ámen. — Imádságon át a halandó ember elnyerheti a Min­denható erejét. — CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 5. — Olvassuk. Jak. 5:13-18. John Adam Fischer (Washington)

Next

/
Thumbnails
Contents