Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-11-01 / 6. szám

KARÁCSONY VAN MINDEN NAP. „Krisztusban,” „Krisztussal közösségben,” Krisztus lakozván a mi szí­vünkben” ezek azok a vissza-visszatérő kifejezések, me­lyeket Pál apostol használ megértve az evangéliumot. Imájában szinte hihetetlen lehetőséget tár elénk: Tel­jessé lehetünk, „beteljesedhetünk Istennek egész teljes­ségéig.” És ez a teljesség Krisztustól jön, aki mint sze­retet szívünkben lakik. „Formálódni Krisztusban” ez volt Pál élet-szenvedélye és ez kell, hogy legyen minden ke­resztyéné is. Pál Gál. 4:19-ben oly szépen fejezi ezt ki: „Gyermekeim, kiket ismét fájdalommal szülök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus.” És ebben a képes be­szédben nem áll egyedül. Emlékezzünk Jézusnak a sző­lőtőről és szőlővesszőröl mondott hasonlatára: „Marad­jatok Énbennem és én is tibennetek, mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.” Világos ezekből, hogy mi a keresztyén élet: egy személyes valóság, Krisztus meg­testesülése bennünk. Karácsony egy állandó, örök szüle­tés, amit Isten végez és soha nem szűnik meg végezni. És ha ez az isteni születés bennem nem történik meg, mi haszna az életnek? Minden ezen áll, ettől függ! Le­het, hogy radikálisan hangzik ez, de az evangéliumnak itt a lényege. Az evangélium szíve Krisztus. Krisztusnak meg kell születni, az Igének testté kell lenni bennem benned (újra és újra) Karácsony van minden nap. És ha ezt nem fogadnád el, meggyőzhet a tapasztalat. Menj át egy napon, élj át csak egyetlen napot úgy, hogy tu­datosan akarj Krisztus lenni azok számára, akikkel ta­lálkozol és ugyanakkor vedd észre, fogadd el Krisztust másoktól is. Meglásd, gyönyörűséged lesz egy ilyen el­szánt Krisztusban élésben! Maxie D. Dunnám.

Next

/
Thumbnails
Contents