Csendes Percek, 1980 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1980-09-01 / 5. szám

„Aki hű a kevesen, a sokan is hű az.” (Lk. 16:10)

Senki sem kezdheti a létra legfelső fokán. Nagyon kevesen pottyannak bele a „sokba,” még anyagi dolgok tekintetében is. A feljebb emelkedés általában fokozatosan történik. A tudás és ismeretek kincsesházában fokozatosan jutunk magasab szintre. Az előléptetések csak bizonyos idő és munkateljesítések után történnek. Bankbetétünk és egyéb javaink növekedésének is megvan a törvénye, a titka. Mi ez a titok? A hűség a kicsihez, a kevesebbhez, hűség az alacsonyabb szintű munkában, hűség a szerényebb ismeretek kamatoztatásában. Aki mindig nagy dolgok, nagy sikerek után vágyakozik, és megveti a kínálkozó, elérhető, egyszerű lehetőségeket, ne várja, hogy a nagy lehetőségek az ölébe hullnak.

Ha a földi, testi dolgokban ilyen fontos a hűség, menynyivel inkább az a lelki dolgokban. Isten mindenkinek oszt lelki ajándékokat. Lehet azt elásni, akár kicsi, akár nagy, és lehet hűségesen kamatoztatni. Minden ától függ, kit tekintünk gazdának? És milyennek ismertük meg gazdánkat? Ha tudjuk, hogy szerető szívű, igazságos, szolgáit becsülő, akkor örülünk, ha hűségünket mutathatjuk a ránk bízott javak növelésében. Mi mással mutathatnánk ki Isten iránt?

IMÁDKOZZUNK: Urunk, Te nem vársz tőlünk olyat, amit nem adhatunk. A ránkbizottakkal való hű sáfárkodást viszont méltán várod. Ments meg a restségtől. Ámen.

— A hűség jutalma: többrebizatás. —

John M. Drescher (Pennsylvania)

KEDD, OKTÓBER 7. — Olvassuk: 5Móz.6:4-9.