Csendes Percek, 1979 (27. évfolyam, 4-5. szám)

1979-09-01 / 5. szám

„És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa...”' (Zsolt. 1:3) Mikor a hegyek között sétáltam, a kemény, száraz, sziklás földből kinövő egészséges fenyőfára lettem fi­gyelmes. Kíváncsiság ébredt bennem, mitől ilyen egész­séges és jóltáplált ez a fenyő? Ágai és levelei szinte pat­tantak szét a dús nedvességtől. Rájöttem, hogy a fának hosszú, mélyrenyúló gyökerei egy hideg, földalatti vízré­tegre találtak. Ez a víz táplálta a föld felszínén levő ter­méketlen, sziklás talajtól függetlenül. Találkoztam már a fenyőhöz hasonló emberi életekkel is. Ismertem személyeket, akik híjával voltak az élelem­nek, ruházatnak, a megfelelő lakáskörülménynek és a ki­elégítő orvosi ellátásnak. Mégis, — ezeknek a személyek­nek élete gazdag és gyümölcsöző volt lelkiekben: szere­­tetben, békességben, szolgálatban, viszonyulásaikban. Miért? Azért, mert ezeknek az embereknek életgyökerei teljes biztonsággal belenőttek Jézus Krisztusba és Benne megtalálták az életnek vizét. „Aki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha többé meg nem szomjazik, mert ez a víz örök élet­re buzgó forrássá lesz benne.” (János 4:14) Gyökerezz bele Jézus Krisztusba, és minden körülmé­nyek között gyümölcsöző lesz életed, az Ő dicsőségére. IMÁDKOZZUNK: Urunk, nyisd meg szívünket és ér­telmünket, hogy elfogadjuk és megértsük: ha Tőled nyer­jük naponta lelki, testi tápláltatásunkat, akkor tudunk igazán megelégíttetni. Ezért ügy imádkozunk, ahogy Te tanítottál minket: „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben... Ámen.” — Senki sem kell, hogy szűkölködjön! „Az örök élet­nek forrása” kiapadhatatlan. — Wilbur R. Johnson PÉNTEK, SZEPTEMBER 14. — Olvassuk: Zsolt 1:1-6.

Next

/
Thumbnails
Contents