Csendes Percek, 1979 (27. évfolyam, 4-5. szám)

1979-09-01 / 5. szám

„Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.” (Jn. 15:13)

Röntgen-képek felvételére vártam. Már csak egy öreg férfi volt utánam. Beszélgetni kezdtünk. Ő elmondta gyomor-panaszait, s kérdezte mi az én bajom. Én is elmondtam, hogy a fiam nagy beteg, s egyik vesémet fogják bele átültetni, hogy életben maradhasson. Már hívtak is be. Visszajövetelemkor melegen nézett rám az öreg, és azt mondta: „Ön Jézus Krisztus nagy áldozatára emlékeztet engem, ki életét adta értünk, hogy élhessünk általa.” Most már neki is menni kellett a felvételre. De még volt annyi időm, hogy felelhettem: „Én is hiszek Benne, és Övé vagyok. Ő ad erőt ezekben a nehéz napokban.” Imádkozni fogok Önért szólt vissza az ajtóból. Sohasem láttuk többé egymást az életben,de tudom, hogy mindketten érezzük, hogy szoros közösség támadt köztünk, és soha nem felejtjük el egymást. Imádságának tudata megerősítette bizalmamat az operáció sikerében, és megerősítette Jézus áldozatában való hitemet, iránta való hálámat és örömömet.

Milyen kevés az az áldozat, amit mi tudunk hozni szeretteinkért, ahhoz képest, amit Jézus hozott minden emberért, ellenségeiért.

IMÁDKOZZUNK: Urunk, adj gyermekeidnek időt, hogy szeretettel törődjenek idegenekkel is, és bizonyságot tudjanak tenni alkalmatlannak látszó időben is Rólad. Hallgass meg kegyelmesen. Ámen.

— Krisztus szeretete ott is munkálkodik, ahol nem is gondoljuk. —

E.Carter Breeze (Conway, South Carolina)

SZERDA, SZEPTEMBER 12. — Olvassuk: Jn. 15:12-17.