Csendes Percek, 1977 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1977-03-01 / 2. szám

“Mert mindaz, ami régen megiratott^a mi tanulságunkra íratott meg, hogy állhatatosság által és az írások vigasztalása által reménységünk legven." Róma 15:4).

— Egy kis városka arról értesül, hogy a szomszédos tó vize el fogja önteni rövidesen az egész várost. Ez a tény nagy elkeseredést okoz mindenkiben. Az építkezéseket és javító műveleteket hirtelen félbeszakítják. Miért törődnének tulajdonaikkal a népek, mikor mindent elönt az árvíz? Hónaprólhónapra a kis városban a helyzet rosszabbra fordul, és az emberek így sóhajtanak fel: “Ahol nem él a jövőbe vetett hit, ott nincs a jelennek sem hatalma többé”! —

— Néha így van ez velünk is. amikor bennünket az erkölcs telenség, háború és igazságtalanság veszélye fenyeget, kisért bennünket az a gondolat, hogy jó lenne talán mindent feladni. Pedig mi bizonyosak lehetünk abban, hogy Isten velünk van ma és a jövőben is. ó ajánlja Jézust, mint az “Igaz Utat," hogy a hit. és az erkölcs magaslatára emelkedhessünk. —

ő azt akarja, hogy mi ma is egyedül hitből éljünk, s engedjünk Néki, hogy életet hozzon és reményt rajtunk keresztül mások részére a jövőt illetően.

IMÁDKOZZUNK: Köszönjük Néked, Jézusunk, hogy megmutatod, hogy nem számít miként bánik velünk a leien, a jövő mindig fényes lesz számunkra. Imádkozunk azzal az imádsággal Hozzád, melyet Te tanítottál követőidnek: “Mi Atyánk, ki vagy a Mennyekben": Ámen.

— Ahol nincs jövőbe vetett hit, ott nincs hatalma a jelennek sem! —

Charles D. Whittle (Abilena, Texas)

KEDD, ÁPRILIS 5

Olvassuk: Róma 15:1-6.

nw . V",