Csendes Percek, 1976 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1976-03-01 / 2. szám

Olvassuk: II. Péter 1:2-11.

“A hit mellé ragasszatok jócselekedeteket. (II. Péter 1:5)

Templomunk a város forgalmas keresztutcájának a sarkán ált. Akik északi irányból jöttek, azoknak körülbelül 5 m. kerülőt kellett tenni a másik utcán levő főbejáratig. Ehelyett átlépték a védő-láncot, ösvényt taposva a szépen gondozott főtáblán oldalról vágtak át. Miért tartották olyan fontosnak azt a megtakarított néhány percet ahelyett, hogy a járdán rendesen körülmentek volna?

Hányszor akarunk keresztyén életünkben is ilyen átvágásokat, rövidítéseket csinálni! Krisztus követését, vallásunk gyakorlatát minél könnyebbé akarjuk tenni.

— Havonta csak egyszer megyünk templomba.

— Naponta csak egyszer imádkozunk.

— Csak egy-két verset olvasunk el a Bibliából.

•— A perselybe mindig csak egy dollárt teszünk.

Aztán csodálkozunk, hogy nem örvendező az életünk. Mai Igénk azt mutatja, hogy a hitünkhöz teljes igyekezettel sok erényt kell ragasztanunk. Isten kegyelméből mindez lehetséges. De ha elmulasztjuk a kegyelem lehetőségeit, szegény marad az életünk. Ne akarjuk Istent megrövidíteni. Imádkozzunk többet és a napi Igében tanultat gyakoroljuk, növekedjünk naponta. Isten kínálja kegyelmét erre, s mai kegyelmét, ha nem élsz vele, nem lehet félretenni holnapra.

IMÁDKOZZUNK: Drága Jézusunk, taníts minket teljes igyekezettel nyomodban járni. Ámen.

— A lelki élet felfelé vivő úton nincs útrövidítés.—

Frank Clarke (Urban, Ohio)

MÁRCIUS 9, KEDD.

— 11 —