Csendes Percek, 1976 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Olvassuk: János 15:1-8. “Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek és legyetek nékem tanítványaim.” (János 15:8) Szeretem a növényeket és gyümölcsfákat megfigyel­ni. Nemrégiben egy narancsfát láttam az út mellett, melynek alsó ágai levéltelenek voltak. Csupán a leg­felső ágakon volt még néhány narancs, melyek édesek­nek és ízleteseknek látszottak. Elgondolkoztam a narancsfán. Vajon hányszor ko­­pasztották járókelők ezt a fát és vajon mennyi gyü­mölcsöt adott részükre. Még akkor is, ha már nincsen rajta gyümölcs, ha leveles a fa árnyékot ad. Amikor pedig elpusztul és kivágják, még akkor is hoz hasz­not, hiszen az ágait el lehet égetni, hogy melegítse a lakóhelyet. A mi keresztyén életünk is lehet gyümölcsöző még akkor is, ha az emberek nem méltányolnak. Ha Krisz­tusban élünk, akkor életünk gyümölcsöző lesz min­den körülmények között. IMÁDKOZZUNK: Uram., Jézusom, segíts meg, hogy hasznos lehessek fáradt utasok számára, akik életem árnyékában szeretnének felüdülni. Ámen. — Vajon gyümölcshozó fája vagyok-e Isten szere­­tetének mások számára? — Lopes Pereira Ezequiel (Sao Paulo, Brazil) CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 19. — 52 -

Next

/
Thumbnails
Contents