Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-01-01 / 1. szám

“Mindnyájan vétkeztek és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.” (Róma 3:23)

William E. Barrett “Illúzió” című regényében egy gazdag képkereskedő és műkincs-gyűjtő meghívta barátait, hogy nézzenek meg egy hatalmas festményt, melyet vásárolt. A kép Krisztust ábrázolja, amint Pilátus előtt áll, körülötte a vádoló papok, csúfolkodó és kegyetlenkedő katonák és a kárörvendő csőcselék. A gazdag kereskedő barátai egyen-egyenként saját magukat vélték felismerni a Krisztus körül álló tömeg valamelyik alakjában. Megdöbbenve és felháborodva kezdték kérdezgetni a festő nevét, aki ilyet merészelt tenni, hogy őket Krisztus elítélésével, kínzásával, vagy kigúnyolásával vádolja. De kiderült, hogy a festmény 1630-ból való! Mi hát a rejtély nyitja? Végül egyikük így fogalmazta meg a fájdalmas igazságot: “Minden ember, aki egyszer is vétkezik szerepet játszik a keresztrefeszítésben; A Megváltónak a mi bűneinkért kellett meghalnia!”

Mi mind bűnösök vagyunk és méltók a halálra, de Krisztus átvállalta Ítéletünket és megszenvedett értünk a keresztfán. Milyen porig alázó gondolat ez a maga igazságában tetszelgő ember számára! De milyen felszabadító és boldogító tudat annak, aki bűnei súlya alatt vergődve, bűneit bánva menekül az ítélet elől! Milyen csodálatos kegyelem!

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyám! Segíts abban, hogy felismerjem és megbánjam minden gyarlóságomat, mulasztásomat és bűnömet. Ámen.

— “Nem akarom a meghaló halálát, hanem hogy megtérjen és éljen.” —

Ellen Perry (Saint Louis, Michigan)

VASÁRNAP, FEBRUAR 16

Olvassuk: Róma 5:6-15

— 50 —