Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-07-01 / 4. szám

VASÁRNAP, JÜL: JS 27.

Olvassuk: Róma 12:1-8.

“Kérlek azért titeket atyámfiai, az Isten irgalmára, hogy szánjátok oda testeteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul.” (Róma 12:1)

Valamikor az oltárokon állat áldozatokat mutattak be. Pál apostol a fenti mondatában ezt a képet használja. De saját magunkra vonatkoztatva mit jelent gyakorlatilag az, hogy “szánjátok oda testeteket... áldozatul”?

Jelenti például többek között azt, hogy jelenjek meg saját testemmel, személyesen az Istentiszteleten. — Ne csak imádkozzam a betegekért, hanem személyesen is látogassam meg betegágyuknál vigasztaló szavammal. Hogy vigyek saját magam egy pohár vizet, egy falat ennivalót, egy darab ruhát a szomj azoknak, az éhezőknek és a ruhátlanoknak. És mennyi minden más van a keresztyén szolgálatban, ami személyesen igényel engem, testemmel együtt az énekkartól a templom kertjében való munkáig.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, Istenünk, megváltjuk előtted, hogy lustaságunkat sokszor azzal mentjük; lélekben szolgálunk téged. Könyörgünk, nyisd meg szemünket, hogy lássuk; nem lehet kegyes szavakkal mentegetőzni és adj erőt hozzá, hogy szánjuk oda testünket élő áldozatul a te szolgálatodra. Ámen.

— Szenteljük testünket Isten dicsőségére. —

Raukohl William (Denver, Colorado)

29 —