Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-07-01 / 4. szám

Olvassuk: I. Sámuel 17:19-37; Efézus 6:10-20.

“Nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen ... a gonoszság szellemei ellen ...”

(Efézus 6:12)

Stone Irving regényt írt Michelangelo életéről és elmondja benne, hogy a művész világhírű Dávid szobrához a Bibliából vette anyagát, — úgy mintázta meg alakját, ahogy a Szentírásból eléje tárult. De volt egy alapvető kérdése, amivel sokat emésztődött. Mikor nőtt Dávid alakja óriássá? Akkor, amikor Góliátot már megölte, — vagy pedig az elhatározással, amikor szívében megtörtént a döntés. — Michelangelo végülis arra a meggyőződésre jutott, hogy Dávidot a döntés tette olyan óriássá, ahogy alakja emlékünkben él.

A megfelelő döntés a leggyengébb személy alakját is óriássá tudja növelni. Jézus nem az utolsó pillanatban, a kereszten lett a világ megváltója, — hanem amikor Jeruzsálem felé fordult... Saulból nem Antiochiában és nem Rómában lett a lélek és a szellem óriása, akit Pálként ismerünk, — hanem a damaszkuszi úton. — Űj távlatokat kap az élet, amikor Jézus szolgálatába állunk és teremtő Istenünk alatt munkatársak leszünk.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, megváltjuk előtted, hogy több berniünk a belső tépelődés, mint a világos felismerés, i— a bizonytalankodás, mint a szilárd elhatározás. Könyörgünk, áldj meg bennünket, hogy a belső hányattatás helyett szülessék meg a döntő elhatározás és legyen életünk himnusz a te dicsőséged magasztalásában. Ámen.

— Nem a hatalom, hanem Isten lelke tesz naggyá.—

Kingswood Ruby (Toronto, Kanada)

HÉTFŐ, JULIUS 28.

— 30 —