Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1975-01-01 / 1. szám
“Elég minden napnak a maga baja.” (Mt. 6:34) Egyedül jártam a kihalt tengerpartot Floridában. Tegnap karácsony napja volt: szeretet és a fény ragyogott be mindent; ma már mindezt emlékké szürkítette a hideg reggel. Nyugatról éles levegőt vágott szemembe a szél. Megborzongtam. Az újév küszöbén kemény tényekkel kell szembenéznünk: infláció, energia-hiány, politikai megvesztegetések és korrupciós vádak... Amint sétáltam, lehetetlen volt észre nem vennem, milyen egyenletesen hajtják a hullámok lábam alá fehér habjaikat. A fürge libuc karcsú lábain ugrál körbe, hogy megszerezze élelmét a homokdombok puha hajlataiban. Egy ezüstszárnyú sirály végigvitorlázva a hullámtarajokat, lebukik egy jó falatért, aztán felröppen a magasságba. Két hajó szeli a vizet a távolban és csak egy iránytű mutatja az utat.. . S akkor a megszokott tengerparton kivilágosodott előttem a rend, mely Isten teremtett világát összetartja; oly bizonyosan, mint ahogyan gondoskodik a libucokról és sirályokról, gondoskodni fog ő énrólam is. S az ő Fiában, a Jézus Krisztusban ajándékozott nékem olyan iránytűt, mely biztosan mutatja az utat az élet viharos tengerén ... IMÁDKOZZUNK: Atyám Istenem! Taníts minden tőlem telhetőt megtenni szolgálatodban, mert Krisztustól megtanultam, hogy szeresselek Téged. Ámen. — Krisztus az iránytű naponként és az egész életen át. — Knight W. Doris (Valdosta, Georgia) VASÁRNAP, JANUAR 12 Olvassuk: Máté 6:25-34 — 15 —
