Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-01-01 / 1. szám

"Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.” (János 14:23)

Műgyüjteményem legbecsesebb darabja Krisztus Urunk kőből faragott fejszobra. Nemrég átalakíttattam dolgozószobámat. Próbáltam ezt a kedvenc szobrot úgy elhelyezni, hogy a legelőnyösebb megvilágítást kapja. Egyik polcról a másikra raktam, de hiába, sehogy sem sikerült a kellő fényhatást elérnem: Az Ür arca nem olyannak mutatkozott, amilyennek elképzeltem.

Végül is az íróasztalomra tettem, közvetlen közelembe, ahol mindennap dolgozom. A hatás tökéletes volt: Ilyennek álmodtam mindig Megváltómat! önkénytelenül is az a gondolat ragadott meg, hogy jobban ismerhessük és szerethessük Krisztust, életünk minden percét az ö közvetlen közelében kell élnünk, hittel közeledve Hozzá.

Otthonunk lehetővé teszi, hogy mindennapi életünkben mind közelebb kerüljünk Megváltónkhoz. A családi áhitat, az étkezés előtti ima, a család tagjait egymáshoz kapcsoló keresztyén szeretet, a Krisztussal való kapcsolatunkat teszi szorosabbá, meghittebbé.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyám, kérünk, áld meg és szenteld meg otthonainkat, ahol összegyűlünk a Te szent neved imádására. Add, hogy az Ür Jézus legyen házunk örök, áldott vendége. Az ő szent nevében add meg kérésünket. Ámen.

— Házunk akkor lesz igazi otthonná, ha a Krisztus szeretete világít és melegít benne. —

Maxwell Robert Jr., (South Carolina) — 14 —

SZOMBAT, JANUAR 11

Olvassuk: János 14:18-24