Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-03-01 / 2. szám

KEDD, ÁPRILIS 17

Olvassuk: Márk 14:3-9

„Jó dolgot cselekedett én velem ... Előre megkente az én testemet a temetésre.” (Márk 14:6, 8)

Jézus fejének megkenése olajjal a szeretetnek olyan sajátos kifejezése volt, hogy mikor a tanítványok tiltakoztak ellene, Jézus maga is tudomásukra hozta, hogy nincs igazuk, mert az asszony igen szép és jó dolgot cselekedett. A tanítványok a mindennapi élet dolgaitól elvakulva nem ismerték fel,hogy Jézus közelgő halálára gondol. Jézus fel volt készülve a halálra, mint Isten akaratának betöltésére, mert az ő szemei szüntelen az Atyán függtek.

Minden árnyékhoz tartozik egy fényforrás és egy tárgy, ami az árnvékot veti. Mi gyakran elfelejtjük, hogy a tárgy elfedheti a fényt. De Jézus nem engedte, hogy bármi is közé és az Atya közé kerüljön, szemei mindig Istenen voltak. Még a látszólagos legvőzettetésben is az Atvára támaszkodott. így a halál árnyéka nem ingathatta meg.

Mi sokszor úgy érezzük, hogv a halál lerombolja az élet értelmét. De ha Jézus halálét nézzük, megláthatjuk Isten szeretetét abban. A Húsvét túlmutat a kereszten. Rámutat arra a gazdagabb, mélvebb óvfelem_ re, amit életünk énnen a Kálvárián evert A Vorort nem a halál, hanem az élet, ml Véne

TMÁDK0Z7AJNK: Ó TJrvnk. add értenünk, hogy életünk énnen, a nehézséaek között csiszolódik és wer gnzdaa értelmet. Szeretnénk túliéin-! az ideig-óráig tartó ba jokon és megtelni a Te erőddel. Ámen.

— Akik a halál árnyékában ülnek, fényesség ragyog fel nékik. — ..

Emler G. Donald, Indiana

— 50 —