Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-03-01 / 2. szám

SZERDA, ÁPRILIS 18 Olvassuk: Lukács 23:44-49

„És kiáltván Jézus nagy szóval, mondta: Atyám a Te kezedbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghalt.”

(Lukács 23:46)

János evangéliumában ezt olvassuk, mint Jézus utolsó szavát a kereszten: „Elvégeztetett!” A másik három evangélista azt írja, hogy Jézus nagy fenszóval kiáltva, kiadta lelkét. Lukács azt is feljegyzi, hogy mi volt ez a kiáltás: „Atyám, a Te kezedbe teszem le az én lelkemet!” A keresztre feszített Krisztus ezek után lehajtotta fejét és meghalt.

Bár a magyar fordításban ez a szó szerepel: meghalt, a görög eredetiben egyik evangélista sem használja ezt az igét. Szándékosan olyan kifejezéseket használnak, ami arra mutat,hogy Jézus nem egyszerűen meghalt, hanem hogy önként adta oda életét. A magyarban talán a „kibocsátotta lelkét” vagy „kiadta lelkét” kifejezések fedik leginkább ezt a tudatos, szándékos cselekedetet.

Jézus korábban ezeket is mondta: „Én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én teszem le azt önmagámtól ;”

Ha mi befogadjuk Jézust és átadjuk Neki életünket, ez az önkéntes áldozat elégtétel lesz bűneinkért és általa örök életet nyerünk.

IMÁDKOZZUNK: Köszönjük TJr Jézus Krisztus, hogy önként feláldoztad maaad a mi örök életünkért. Köszönjük, hoav a Te Ígéreteid igazak és Te ma is velünk vagy szereteted del. Ámen.

— Jézus önként tette le életét, hogy nekünk örök életünk legyen. —

Zehring William John, Rhode Island

— 51 —