Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Ézsaiás 40:28-31 — Ap Csel. 1:1-8. „Akik az Úrban bíznak, erejük megújul és szárnyra kelnek, mint a sas.” (Ézsaiás 40:31). A Csendes Óceán északnyugati részén lakó indián törzsek előtt a sas mindig igen nagy tiszteletben állt és figyelve szokásait, sok gyakorlati hasznot vontak le viselkedéséből az időjárást illetően. Amikor vihar volt kialakulóban, megfigyelték, hogy a hatalmas ma­dár ott hagyta az óriásfenyők tetejét és hatalmas kö­röket írva le, felfelé, a viharfelhők fölé emelkedett. Ézsaiás kellett, hogy jól ismerje a sast, hogy így beszél róla. Én is nagyon szerettem figyelni csodála­tos erejét, felséges repülését gyermekkoromban, szü­lőhazámban, Alaskában. És amint figyeltem, rájöt­­tetm, hogy ne ma sas ereje viszi őt fel azokba a szé­dületes magasságokba, hanem a szél ereje. így mi sem vagyunk képesek győzelmes életet élni a Szent Lélek ereje nélkül. Ha az Ur segítségére vá­runk, az Ö tanácsára figyelünk és annak engedelmes­kedünk, Ö valóban felemel bennünket a viharfelhők föllé. Néha ez olyan egyszerű dolgot jelent csak pél­dául, hogy kiemel önmagunkból. Vagy másként mond­va, önmagunk fölé emel. És olyan távlatokat látunk meg, mint soha azelőtt. Lesz erőnk megküzdeni nehéz­ségeinkkel és meglátni másokét. IMDÁKOZZUNK: Istenünk, köszönjük, hogy fela­jánlod nekünk erőidet. Köszönjük, hogy megesett raj­tunk a szíved és Jézusban segítséget, Megváltót küld,­­tél számunkra. Köszönjük, hogy nem kell már saját erőnkből bukdácsolnunk. Kérünk, emelj minket Ma­gadhoz Jézus, hogy tudjunk keresztyén nevünkhöz mél­tó életet élni. Ámen. —• Csak a Szent Lélek tud minket igazi magassá­gokba felemelni. — Baines G. Raymond, indián elöljáró (Arizona) SZERDA, FEBRUÁR 27. — 60 —

Next

/
Thumbnails
Contents